3. A XIX. század első felének eseményei (1807-1857)

A XIX. század első felében készül el a szép, tágas barokk templom gazdag berendezése.

A kányi templom berendezése 1817 és 1821 között készült el a felvidéki Sztropkó (ma Stropkov, Szlovákia) városában, Szárics Jakab fafaragó mester és társainak munkája. Itt készült el a templom ikonosztáza, a szószék, a felajánlási asztal, a baldachin és a szentségtartó ház is, melyeket fokozatosan készítettek el és szállítottak el Kányba. 1817-ben az egyházkőzség vezetői elküldték a mestert az abaújszántói ikonosztáz megtekintésére, amely modellként szolgált volna, mivel valószínűleg a mesternek ez volt az első ikonosztáz megrendelése.

1821-re készült el a templom gazdag faragású és nagy művészi kvalitással elkészített belső berendezése, amelyekért az egyházközség összesen 2.712 Ft-ot fizetett ki a mesternek hat év alatt (1816-1822). Mindezek a munkálatok Andrei Kovaliczky (Kovaliczky András) paróchussága idején(1803-1824) történtek, amiért az utókor részéről hála illeti meg.

 1826-ban készül el az oltárasztal képeinek festése (Szent kereszt és fájdalmas Istenszülő), valamint a felajánlási asztal ikonjának megfestése ("Ne sirass engem, ó Anyám...") egy jókezű egy szepsi mester által.

1831-ben nagy kolerajárvány tört ki: csak 42 születés volt és 139 halálozás (ebből 74 kolerában).

1833-ban a templomtorony új tetőt kapott Petrovics Márton schwedléri kőműves mester által, aki annak idején maga is részt vett a templomtorony építésében.

1834-ben lettek megfestve a szószék ikonjai (a négy evangélista jelképeikkel) és került sor annak aranyozására. Készítette Héthey István, Bodák András csebi juhász 150 Ft-os adományából.

Ugyanezen évben hatalmas szélvész és földrengés okozott súlyos károkat a templomon, úgyhogy az istentiszteletek végzése is veszélyessé vált.

1836-ban kisebb méretű kolerajárvány volt, az egyházközség területén hatan haltak meg.

1837-ben a templom falai vasrudakkal lettek összekapcsolva és egyben ki is lettek meszelve Puhovszki András mester által, a hívek és Szirmay István adományaiból.

1844-ben tűzvész okozott súlyos károkat a templomban és leégett a paróchia. Még ebben az esztendőben a templomot befedték és új paróchia épült a hívek és Szirmay István földbirtokos adományaiból. Ez a paróchia épület áll a mai napig is.

Az Eperjesi egyházmegye 1851. évi sematizmusa ismét a hívek számának emelkedéséről tanúskodik. Az anyaegyházban közel hetven fővel emelkedett fél évszázad alatt a hívek száma. Összevetve más paróchiák adataival megállapíthatjuk, hogy a Kányi egyházközség a XIX. század folyamán az egész környék egyik legnépesebb paróchiája volt.

1854-ben kerültek megfestésre az egész vidéken, sőt Felső-Magyarországon is egyedülálló ikonosztáz ikonjai Boda József szepsi mester által. Mint már említettük, maga az ikonosztáz fa állványzata és a faragások már jóval korábban elkészültek. Költsége 1090 Ft volt, ebből Kány 300, Büttös 150, Perecse 350, Reste pedig 100 Ft-ot adományozott. Több magánszemély is adományozott erre a célra.

Ugyanezen évben a templom belülről is rendbe lett hozva Szabó József somodi kőműves által 232 Ft-ért.

Megemlítendő, hogy a kányi templom belső és külső rendbehozatala, a mai paróchia építése, valamint a szószék és az ikonosztáz képeinek megfestése mind Hodermarszky György paróchussága idején történtek (1833-1857), akire az utókor méltán emlékezhet hálás szívvel.