5. A századforduló eseményei (1885-1920)

1886-ban leégett az iskola. A következő évben a jászói prépostság szarufákat adományozott az iskola javára.

1887-ben megint leégett a falu és a templom is megrongálódott. 1894-ben zsindelyezték a templomtetőt és a templomot is renoválták. 1895-ben Dolhy Mihály paróchus (1885-1912) engedélyt kapott, hogy a templomot a templombúcsú napján áldják meg.

1895-ben államosították a perecsei görög katolikus iskolát, amely ellen a község hiába tiltakozott. Ugyanezen évben a kányi egyházi iskolát is államosították, ám így csak rövid ideig működött. 1896-ban az egyházközség visszavette az iskolát.

1898-ban épült az új iskola (később tanítói lakás lett, az épület ma is áll), melybe elkérték a szepsi állami iskola padjait.

Az Eperjesi egyházmegye 1903. évi sematizmusa szerint a hívek száma tovább csökkent, igaz már kisebb mértékben; de így is hetven fővel kevesebb, mint huszonöt évvel korábban. Az anyaegyház híveinek száma is tovább apadt.

1905-ben gyűjtés indult a templom renoválására kányi és Amerikában élő, Kányból elszármazott hívek között.

1906-ban a paróchia zsuppal lett befedve.

1907-ben kezdték meg a templom újbóli felújítását, melyre Kányból 3294 Ft gyűlt össze. A templomtetőt eternittel, egyes helyeken pedig bádoggal fedték be. A munkát Deutsch József végezte.

Ugyanezen évben a paróchia felújítására is sor került. A munkát Neumann Sámuel mester végezte. A falak kb. egy méterrel meg lettek emelve, új, nagyobb ablakok készültek és cseréppel lett az épület befedve. Az udvar felől gang készült, a templom felőli oldalon pedig téglaoszlopokat emeltek.

1914-ben 87 kg-os harang lett megvásárolva a kányi templomba.

1917-ben két harangot elvittek a világháború idején, amelyért 808 koronát fizettek az egyházközségnek.